Karácsonyi díszek emlékei

2021.12.13

   Ma kicsit lassítottam a megrendelések készítésével.. Kicsit pakoltam.

Kell, mert elfelejtem, hogy amikor másoknak készítem a díszeket az ünnepi hangolódáshoz, addig itthon minden megáll.

    Reggelre havazott...olyan volt mint kell, így decemberben. Olyan volt mint gyermekkoromban, csúszósan, kicsit latyakosan iskolába indultunk. Kisfiam maradt én visszaértem.

  Hétfő van, dologra fel!-gondoltam, de a hó egy kicsit ma hátráltat.

  A hólapát felkutatása közben, dobozokat kellett elpakoljak és előkerült egy "Karácsonyi" feliratos doboz.....

És magával ragadott a gyermeki lendület. A múltban hagyott emlékek és a mai hóesés csodájának egyvelege...

 

   Hú! Újra visszarepített a múltba...

A ma már "retrónak" számító doboz . Mely régi és számomra ismerős és nem régi hangulatát kelti... A doboz ami csak és kizárólag a legfinomabb zselés szaloncukrot rejtette egészen karácsony estig, amikor már a fenyőfán felakasztgatva kacsintott vissza - a " mikor eszel már meg?" -kérdést szinte kiabálva felém... Természetesen az üveg gömbdíszek csillogása közül.

   Veled együtt nyitom most ki,

Csend van itthon, csak az óra ketyegését hallom...Igen , így repült el pár év...Pedig nem is olyan rég lett ez a doboz lezárva...vagy mégsem? Próbálom számolni....10..12... Egek! Még több!!  Lassan bontom csak ki...

Gondos kezek szalvétákba csomagolták egyenként a régi díszeket...Nagymamám kicsi kezei rejtették el valamikor, egy igazi fenyőfás karácsony után...ki tudja már mikor?

Óvatosan és lassan kezdek a kicsomagoláshoz...

Mennyi apróság, mennyi elrejtett részlet, mely agyam régen bezárt fiókjaiban bújt meg...

Visszarepültem kicsit álmodozva, milyen is volt... Visszatérni a karácsonyfa alá...az ajándékok bontásához, a Szenteste együtt töltött pillanataihoz. Csak emlékfoszlányok...régi képek...és az érzés marad...

Elcsomagolom óvatosan. Lehet újra fel kellene díszíteni velük idén a fenyőfát...

Elgondolkodom azon, hogy ma én is díszeket csinálok...Idén rengeteg díszem kerül új helyére egy.-egy család karácsonyfájára... Vajon sok év múlva valakinek ugyan ilyen örömöt fog okozni az emlék... az elmúlt karácsonyi esték emléke? Vajon amit együtt töltünk idő ezekkel a tárgyakkal kerül emlékeink rejtekébe?

Hiszem, hogy igen...Így készítem díszeimet, ezzel a szeretettel, hogy egyszer a jövőben visszaemlékezve ugyan ezt  a jóleső szeretettel teli emléket idézzék fel...

Lehet ezek közül egy olyat tesz, mint most nekem volt ez a néhány pillanat...Szeretettel teli, gyermekkort idéző , melynek szépsége lelkünk apró részében lapul...és épp jókor bújik elő, hogy csodát tegyen egy karácsony előtti időszakban...

 .